Betekintés a két világháború közötti győri izraelita polgári életvilágba
Absztrakt
Laendler Antal győri izraelita felekezetű földbirtokos középpolgári családjának életpályáját követve élesebb megvilágításba kerülnek az egyéni szinten hozott döntések. A két világháború közötti Magyarország zsidó vallású állampolgárai eltérő módon viszonyultak a modernizáció kihívásaihoz. Jelen írás terjedelme csak nagyobb vonalakban teszi lehetővé, hogy bemutassam a vizsgált korszakban azt a folyamatot, amelynek során a magyarországi zsidók egyre növekvő létszámban váltak a kései feudalizmus magyarországi gazdasági és társadalmi fejlődésének egyre aktívabb résztvevőivé és nem kis részben formálóivá. A tanulmányozott család felekezeti, kulturális identitását történeti kontextusba kívánom elhelyezni, ezen identitások változékonyságát hangsúlyozva.
Abstract
By following the life of Antal Laendler, a Jewish landowner from Győr, a middle-class family, the decisions made at the individual level are brought into focus. Between the two World Wars, Hungarian Jews had different attitudes to the challenges of modernisation. The scope of the present paper allows me only to outline the process in which an increasing number of Jews in Hungary were becaming more active participants of the economic and social development of late Feudalism in Hungary, and in no small part also forming it. I wish to place the religious and cultural identity of the family in historical context, emphasizing the volatility of these identities.
–
idézések (Crossref)
CrossrefAltmetric Score
Altmetric37
Oldalletöltések
helyi számláló0
PDF letöltések
helyi számlálóHivatkozás több stílusban
Ajánlott tanulmányok
- Glässer Norbert: Helyhez kötött zsidó világok
- Körner András: Moritz Gottlieb Saphir, a zsidó konyha első szakírója
- Rác Katalin: A sólet magyarországi meghonosodása és a magyarországi zsidó integráció
- Balogh János: Az első pécsi zsidó táncmester
- Mód László: Ormódi Béla öröksége – Egy szegedi bankár nagyüzemi szőlőtelepei és szerepük a homoki szőlő- és borkultúra modernizálásában
- Kékesi Zoltán: Séták az „idegen Bábelben” – Szimbolikus topográfia és zsidóellenes politika Budapesten
- Mezei Hanna Mónika: Épített örökség és emlékezet – A kiskunhalasi zsinagóga
- Ábrahám Vera, Pataricza Dóra: 240 év dobozokban – A Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma