Bányai Viktória – Frojimovics Kinga: Orthodox és neológ határhúzások – Irányzatok meghatározásai emlékezések tükrében
Targum, 5, 2024. 153–174.
DOI: 10.56664/targum.2024.5.9
A tanulmányban olyan interjúkból válogatunk és elemzünk részleteket, amelyekben a helyzetből adódóan szükséges volt értelmezni, hogy mit is jelentett az emlékező egykori közösségének vagy családjának neológ, statusquo ante vagy orthodox jellege. Ilyen részleteket főként a 20-21. század fordulóján készített izraeli Yad Vashem, amerikai Shoah Foundation (Visual History Archive), illetve a magyarországi Centropa Alapítvány interjúiban találtunk. A visszaemlékezések alapján azt mutatjuk be, hogy milyen vallási vagy épp kulturális, életmódbeli szempontok váltak meghatározókká, határpontokká a csoporthoz tartozásokban, illetve a visszaemlékezők milyen egyéni és családi stratégiákat idéznek fel ezekkel kapcsolatban. Érdeklődésünk fókuszában a határhelyzetek álltak: vegyes hátterű családok élete, közösséget váltó családok, illetve a közösségi szinten lezárt határok egyéni szintű átlépésének lehetőségei.
Orthodox and Neolog Boundaries – Definitions of Movements Reflected in Memoirs
In this study, we select and analyze interview excerpts in which the situation required the interviewee to interpret what neology, status quo ante, or orthodoxy of his/her former community or family meant to him/her. Such details were mainly found in interviews of Yad Vashem (Israel), Shoah Foundation (Visual History Archive, USA), and Centropa Foundation (Hungary), conducted at the turn of the 20th and 21st centuries. On the basis of the memories, we show which religious, cultural, and lifestyle aspects became decisive and borderline points in group membership, and which individual and family strategies the interviewees recall in connection with these aspects. The focus of our interest was on borderline situations: such as the lives of families with mixed Jewish religious backgrounds, families who changed communities, and the possibilities of crossing closed boundaries at the community level on the individual level.
Források és szakirodalom:
YVA O3/12974 – Rivka Weisz (sz. Hershtik, Kiskunhalas, 1934), angol nyelvű interjú, készítette Ronit Wilder, 2008.
YVA O3/13607 – Mirjam Ausländer (sz. Balog, Tiszaimre, 1923), héber nyelvű interjú, készítette Tova Aloni, 2011, Izrael.
YVA O3/2951 – Joel Feldman (sz. Lajos, Debrecen, 1934), héber nyelvű videóinterjú, 2000, https://collections.yadvashem.org/en/documents/3765371
YVA O3/7122 – Aviva Ramot (sz. Fleischer Katalin, Szarvas, 1934), héber nyelvű interjú, készítette Sira Karmon, 1993, Izrael.
YVA O3/3244 Michael Joseph Albert (Békéscsaba, 1933) angol nyelvű videóinterjú, készítette Dina Shefet 2001, Izrael. https://collections.yadvashem.org/en/documents/4020973
VHA/49577. USC Shoah Foundation – Forrai Sámuelné (sz. Balog Izabella, Karcag, 1913) visszaemlékezése. Az interjút Fenyves Katalin készítette 1999. március 2-án, Budapesten, magyar nyelven.
Centropa interjú Csernovits Sámuel (Marosvásárhely, 1925), készítette Novák Csaba Zoltán, 2005, https://www.centropa.org/hu/biography/csernovits-samuel
Centropa interjú Endrei Istvánné (sz. Weisz Hedvig, Budapest, 1915), készítette Cziegel Szilvia, 2006. https://www.centropa.org/hu/biography/endrei-istvanne
Centropa interjú Somogyi Imréné (sz. Krausz Vilma, Vál, 1904), készítette Cziegel Szilvia, 2008, https://www.centropa.org/hu/biography/somogyi-imrene
Egy tudós indulása – Moskovits Miklós debreceni évei. Remény, 2006, 1. https://remeny.org/remeny/2006-tavasz-5766-adar-niszan-ijjar/egy-tudos-indulasa-moskovits-miklos-debreceni-evei/
Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe. Budapest: Corvina, 2010.
Frojimovics Kinga: Szétszakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868-1950. Budapest: Balassi, 2008.
Katz, Jacob: Az orthodox-neológ szétválás a magyar zsidóságban: A szakadás eredete, befolyása és következményei. In: Bányai Viktória, et al, (szerk.): Bacher Vilmos emlékelőadások, 1989-2013: Ünnepi kötet Komoróczy Géza 80. születésnapjára. Budapest, 2017. 46–58.
Katz, Jacob: Orthodoxy in Historical Perspective. In: Peter Y. Medding (ed.): Studies in Contemporary Jewry, II. Bloomington: Indiana UP, 1986. 3–17.
Katz, Jakov: Végzetes szakadás. Az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 1999.
Komoróczy Szonja Ráhel: Rabbik, közösségek, belviszályok. In: Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.): Zsidók Kárpátalján: történelem és örökség. A dualizmus korától napjainkig. Budapest: Aposztróf Kiadó, 2013. 184–195.
Lupovitch, Howard: Between Orthodox Judaism and Neology: The Origins of the Status Quo Movement. Jewish Social Studies, NS. 9, No. 2 (Winter, 2003), 123–153. DOI: https://doi.org/10.1353/jss.2003.0014
Moskovits Árje: Emlékkönyv: Derecske és vidéke zsidósága. Tel Aviv: A Derecskei Gyülekezet Maradékának kiadása, 1984.
Munk Méir Ávrahám: Életem történetei. Budapest: Múlt és Jövő, 2002.
Prepuk Anikó: Befogadás mint öndefiníció: A neológ zsidó identitás sajátosságai az emancipáció után az izraelita sajtó tükrében, Habilitációs dolgozat, 2014.
Silber, Michael K.: Az ultraorthodoxia keletkezése, avagy egy hagyomány kitalálása. In: Uő, szerk.: Magyar zsidó történelem – másképp. Jeruzsálemi antológia. Budapest – Jeruzsálem: Múlt és Jövő Kiadó, 2008, 213–282.
Szofer, Jichak Jakov (szerk.): Széfer K’N Szofer. London, 1963.
Turán Tamás: Neológ ideológia. In: Peremiczky Szilvia, et al. (szerk): Schweitzer József emlékezete. MAZSIHISZ: Budapest, 2016. 45–54.