Kékesi Zoltán: Séták az „idegen Bábelben”. Szimbolikus topográfia és zsidóellenes politika Budapesten
Targum, 2, 2022. 100−121.
DOI: 10.56664/targum.2022.2.7
A tanulmány Budapest 1920 és 1945 közötti zsidóellenes topográfiáját rekonstruálja az antiszemita sajtón és könyvkiadáson keresztül, egyben az 1945 utáni emigrációra is kitérve. Célja, hogy e topográfia feltárásán keresztül hozzájáruljon a Budapest 1944-es „faji” újjászervezésében szerepet játszó szimbolikus tényezők megértéséhez és ezen keresztül a térelméletek és térbeli módszerek alkalmazásához a holokauszt kutatásában. A budapesti gettók példáján keresztül megmutatja, hogy a zsidóellenes térpolitikák – részben legalábbis – a városi terek kulturális-imaginatív konstrukciójára is visszavezethetők.
Walks in the “Strange Babel” – Symbolic Topography and Anti-Jewish Politics in Budapest
This paper reconstructs the anti-Jewish topography of Budapest by looking at antisemitic press and publishing 1920–1945 and the post-1945 exile. In doing so, it contributes to the understanding of how symbolic concerns shaped the “racial” restructuring of Budapest in 1944 and, more generally, to the application of spatial theories and methodologies in Holocaust research. By focusing on the Budapest ghettos as a case study, it demonstrates that the cultural-discursive construction of urban spaces may explain, at least in part, Holocaust-era anti-Jewish spatial policies.
A Marschalkó Lajos elleni népbírósági eljárás iratai, Budapest Fővárosi Levéltár, 1949/89005.
Bánki Éva: Lobogó sötétség. Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Múltunk, 2008/2. 91–104.
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest: Napvilág Kiadó, 2008. 57–66.
Bosnyák Zoltán: A budapesti gettó múltja és jelene. Függetlenség, 1944. április 23. 7.
Bosnyák Zoltán: Fővárosunk elzsidósodása. Budapest: Held János, 1935.
Bosnyák Zoltán: Istóczy Győző élete és küzdelmei. Budapest: Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, 1940.
Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest: Wolters Kluwer, 2016.
Cole, Tim: Holocaust City: The Making of a Jewish Ghetto. New York: Routledge, 2003. 91.
de Certeau, Michel: Séta a városban. (Fordította: Czifra Réka.) In: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció. Budapest: Typotex, 2010.
Frojimovics, Kinga – Komoróczy, Géza – Pusztai, Viktória – Strbik, Andrea: Jewish Budapest: Monuments, Rites, History. Budapest: Central European University Press, 1999. DOI: https://doi.org/10.1515/9789633865200
Giaccaria, Paolo – Minca, Claudio (eds.): Hitler’s Geographies: The Spatialities of the Third Reich. Chicago: The University of Chicago Press, 2016. DOI: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226274560.001.0001
Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526−1945. Budapest: Századvég, 1992. 174. Az „elzsidósodott” Budapestről
Hanebrink, Paul A.: In Defense of Christian Hungary: Religion, Nationalism, and Antisemitism 1890–1944. Ithaca – London: Cornell University Press, 2006.
Jones, Gwenyth: Cécile Tormay: A Gentlewoman in the Graveyard of the Hunchbacks. In: Haynes, Rebecca –Rady, Martyn (eds).: In the Shadow of Hitler: Personalities of the Right in Central and Eastern Europe. London: I.B.Tauris, 2011. 105−120. DOI: https://doi.org/10.5040/9780755621552.ch-006
Klaus Theweleit: Männerphantasien. Band 1. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt, 1980.
Knowles, Anne Kelly – Cole, Tim – Giordano, Alberto (eds.): Geographies of the Holocaust. Bloomington: Indiana University Press, 2014.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, K-615, 333. csomó.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, K-615, 334. csomó.
Marschalkó Lajos: A magyar szellem felszabadítása. Függetlenség, 1944. április 30. 3.
Marschalkó Lajos: Az EMKE ablakából. Hídfő, 1964. május 10. 4.
Marschalkó Lajos: Az EMKE ablakából. Hídfő, 1964. május 10. 4.
Marschalkó Lajos: Ének a búzavirágról. Hídfő, 1956. szeptember 25. 1.
Marschalkó Lajos: Magyar feltámadást!. Függetlenség, 1944. április 9. 1.
Marschalkó Lajos: Mi kerül bele a nagy papírzúzó malomba?. Egyedül vagyunk, 1944. június 2. 11.
Marschalkó Lajos: Tiszaeszlár. A magyar fajvédelem hőskora. Debrecen: Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat, 1943.
Marschalkó Lajos: Vörös vihar. San Francisco: Hídfő, 1984.
Marschalkó, Lajos: Kik árulták el 1918-ban Magyarországot? Budapest: Stádium, 1944.
Miron, Guy: ‘Lately, Almost Constantly, Everything Seems Small to Me’: The Lived Space of German Jews under the Nazi Regime. Jewish Social Studies, 1 (2013). 121–149. DOI: https://doi.org/10.2979/jewisocistud.20.1.121
Neocleous, Mark: The Monstrous and the Dead. Cardiff: The University of Wales Press, 2005.
Paksa Rudolf: Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a »tudományos antiszemitizmus« Magyarországon. Múltunk, 2018/1. 4–49.
Peregrinus: Budapest – zsidók nélkül. Az ország, 1944. április 8. 16.
Segev, Tom: The Seventh Million: The Israelis and the Holocaust. New York: Farrar, Straus and Giroux, 1993.
Stark Tamás: Nyilas írások 1945 után. Történelmi Szemle, 2000/3−4. 291−308.
Tormay Cécile: Bujdosó könyv. 1. kötet. Budapest: Singer & Wolfner: 1938.
Tormay Cécile: Két forradalom. Budapest: Stádium, 1942.
Vörös Kati: Judapesti Buleváron. Médiakutató, 2003/1., https://www.mediakutato.hu/cikk/2003_01_tavasz/02_judapesti_bulevaron (letöltés ideje: 2022. november 1.).
Wieviorka, Annette: The Era of the Witness. Ithaca: Cornell University Press, 2006.
Zeke Gyula: A budapesti zsidóság lakóhelyi szegregációja a tőkés modernizáció korszakában (1867−1941). In: Lendvai L. Ferenc – Sohár Anikó –Horváth Pál (szerk.): Hét évtized a hazai zsidóság életében. 1. kötet. Budapest: MTA, 1990. 162−183.