Laendler Antal győri izraelita felekezetű földbirtokos középpolgári családjának életpályáját követve élesebb megvilágításba kerülnek az egyéni szinten hozott döntések. A két világháború közötti Magyarország zsidó vallású állampolgárai eltérő módon viszonyultak a modernizáció kihívásaihoz. Jelen írás terjedelme csak nagyobb vonalakban teszi lehetővé, hogy bemutassam a vizsgált korszakban azt a folyamatot, amelynek során a magyarországi zsidók egyre növekvő létszámban váltak a kései feudalizmus magyarországi gazdasági és társadalmi fejlődésének egyre aktívabb résztvevőivé és nem kis részben formálóivá. A tanulmányozott család felekezeti, kulturális identitását történeti kontextusba kívánom elhelyezni, ezen identitások változékonyságát hangsúlyozva.

Jewish Life in Győr Between the World Wars

By following the life of Antal Laendler, a Jewish landowner from Győr, a middle-class family, the decisions made at the individual level are brought into focus. Between the two World Wars, Hungarian Jews had different attitudes to the challenges of modernisation. The scope of the present paper allows me only to outline the process in which an increasing number  of Jews in Hungary were becaming more  active participants  of  the economic and social development of late Feudalism in Hungary, and in no small part also forming  it. I wish  to place the religious and cultural identity of the family in  historical context, emphasizing the volatility of these identities.

A fáklyás olimpiai staféta már osztrák földön fut. Pesti Hírlap, 1936. július 30. 8.

A Győri M. Kir. Állami Révai Miklós-Reáliskola Értesítője az 1925/26. iskolaévről. Győr, 1925.

A Győri Magyar Királyi Állami Leánylíceum Értesítője Az 1931-32-es iskolai évről. Győr, 1932.

Az eddig igénybe vett zsidó birtokosok listája, Esti Újság, 1940. szeptember 4. 10.

Az első női olimpia futó. 8 Órai Újság, 1936. július 30. 7.

Báli Hírek. V. Ker. Izr. Nőegylet bálja. Újság, 1936. február 25. 9.

Bodó Barna: Az asszimiláció jelentésvilága. In: Balog Iván (szerk.): A szociológia szemén keresztül. Szeged: Belvedere Meridionale Kiadó, 2012. 40–58.

Bricht Lipót: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Története alapítástól 1895-ig. Budapest: Singer és Wolfner, 1896. 169.

Budapesti Közlöny, 1921. szeptember 21. 1.

Czeglédy Béla – Gesztely Nagy László – Kiss elemér – Kulin István – Ormándy János: Országos Mezőgazdasági Címtár II., Duna-Tisza köze. Kaposvár, 1936.

Fejér vármegye alispánjának iratai 1876./ Fejér Megyei Levéltár, Ábel Julianna kutatása.

Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Magyarország részletesen. Pest: Beimel, 1847.

Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Magyarország részletesen. Budapest: Históriaantik Könyvkiadó, 2011.

Fenyves Katalin: Önkép, percepció, asszimiláció. In: Dénes Isván Zoltán (szerk.): Egyéni és kollektív önmeghatározások. Magyar-zsidó identitásminták II. Budapest: Ráció Kiadó, 2020.

Gábor György: A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság. Budapest: Typotex, 2021.

Hammer Gyula: Győr. Várostörténeti tanulmány. Győr: Győr szab. kir. város kiadása, 1936.

Honvári János (szerk.): Győr iparának története kezdetektől napjainkig. Győr: Győri Ipartörténeti Alapítvány közreműködésével a GYŐR+ MÉDIA Zrt., 2021.

Laendler Antal: Nyilatkozatok a reformföldesek helyzetéről. In.: Köztelek, Köz- és Mezőgazdasági Lap, 1930. 40. évf. 46. szám

Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár). Budapest: A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1925.

Palatinus József – Halász Imre (szerk.): Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei fejek. Győr: Pohárnik Pál kiadása, 1934.

Somogyi Éva: Kende Judit kerámiái. Abdai Hír-Lapok, XXX. évf. 7.szám, 5.

Szakál Gyula: Győr történeti modellváltásai és kapcsolata a lakosság vallási-etnikai szerkezetével és térbeli elhelyezkedésével. Műhely, 2013/2. 53–60. 

Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék, magyar városok és vármegyék monográfiája. Budapest: Kiadóhivatal, 1938.

Ujvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon. Budapest: A Magyar Zsidó Lexikon Kiadása, 1929.