Rác Katalin: A sólet magyarországi meghonosodása és a magyarországi zsidó integráció
Targum, 2, 2022. 28−47.
DOI: 10.56664/targum.2022.2.3
A dolgozat a sólet magyarországi meghonosodásának felvázolásán keresztül a magyarországi zsidó integráció folyamatát vizsgálja. Rámutat, hogy míg évszázadokon keresztül a sólet megannyi regionális változata a zsidó identitás kulináris kifejezésére is szolgált, Magyarországon a tizenkilencedik század végére – huszadik század elejére a „magyar” sólet a többségi konyha részévé vált. E folyamat során a sólet a szombat ünnepéhez köthető szerepe a magyar gasztronómiai köztudatban nem maradt meg, annak ellenére, hogy a hagyományos zsidó vallásos életben továbbra is központi szerepet játszott. Zsidó és nem zsidó szakácskönyvek, illetve irodalmi szemelvények alapján a sólet összetevőinek, illetve elkészítési módjának vizsgálata lehetővé teszi annak a folyamatnak a rekonstruálását, mely során ízvilágát tekintve a „zsidó” sólet a magyar konyha jellegzetességeit átvette. A nem zsidó konyhakultúra ennek köszönhetően vette át. A sólet története egyúttal a magyarországi zsidó konyhaművészet kifejlődését is szemlélteti, mely a tágabb közép-európai zsidó gasztronómia és kultúrától való elszakadásként is értelmezhető. A dolgozat a sólet történetén keresztül az ételkultúra kisebbség-többség kapcsolatát formáló történelmi szerepét emeli ki.
The Spread of Cholent in Hungary and the Jewish Integration
The paper examines the process of Jewish integration in Hungary through the introduction of the sólet in Hungary. It points out that while for centuries the many regional variations of the sólet also served as a culinary expression of Jewish identity, by the end of the nineteenth century and the beginning of the twentieth century in Hungary the “Hungarian” sólet had become part of the majority cuisine. In the process, the role of the sólet in the Hungarian gastronomic public consciousness, linked to the Sabbath celebration, did not survive, despite its continued central role in traditional Jewish religious life. The study of the ingredients and preparation methods of sólet, based on Jewish and non-Jewish cookery books and literary excerpts, allows us to reconstruct the process by which ‘Jewish’ sólet took on the characteristics of Hungarian cuisine in terms of its flavour. It is thanks to this process that non-Jewish cuisine has adopted it. The history of the sólet also illustrates the development of Jewish cuisine in Hungary, which can be interpreted as a break with the wider Jewish gastronomy and culture of Central Europe. Through the history of the sólet, the paper highlights the historical role of food culture in shaping minority-majority relations.
A barátfalvi lévita. Budapest: Arcanum, 2001. https://mek.oszk.hu/00700/00785/00785.pdf (letöltés ideje: 2022. december 12.)
Ágai Adolf: Tárca. Magyar Izraelita 2 (5), 1862. február 21. 41−42. Ágai, 2010. 200−201.
Ágai Adolf: Zsidó konyha. Antiszemita ínyencek épülésére. In: Uő: Az örök zsidó. Régi naplók, életképek (1862–1906). Budapest-Jeruzsálem: Múlt és Jövő Kiadó, 2010. 199.
Brillat-Savarin, Jean Anthelme: The Physiology of Taste. New York: Penguin Books, 1970. 13; Feuerbach, Ludwig: Das Geheimnis des Opfers oder der Mensch ist, was er isst. In: Sammtliche Werke X. Leipzig: Otto Wigand, 1866.
Cooper, John: Eat and Be Satisfied. A Social History of Jewish Food. Northvale – NJ: Jason Aronson, 1993.
Cserna-Szabó András: „Budapest, 5659. ádár hóban”. Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről. Szombat. 28 (6), 2016. 9.
Cserna-Szabó András: Ahány ház, annyi sólet. Egy prágai német zsidó szakácskönyvről, 115. https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/aitfiles/1/1/113_115_csernaszabo_solet_mj2012_2.pdf (letöltés ideje: 2022. december 15.)
Don, Jehuda: A magyarországi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete a 19–20. században, Budapest: MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2006.
Emberling, Amy: Magyar Food Tales – Story #1 – Getting Acquainted with Sólet. zingermanscommunity.com, 2012, https://www.zingermanscommunity.com/2012/07/magyar-food-tales-story-1-getting-acquainted-with-solet/ (letöltés ideje: 2022. december 15.)
Emma Asszony: A Hét Szakácskönyve. Budapest: A Hét kiadása, 1908. 6–7. http://mek.oszk.hu/23000/23002/23002.pdf (letöltés ideje: 2022. december 14.)
Emma: „A Hét szakácskönyve. Levél, A Hét olvasóihoz”. A Hét, 1901 július 7. 428−429.
Frojimovics Kinga: Szétszakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868–1950. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.
Heine, Henrik: Sabbat hercegnő románca. (Fordította: Jávor Bella.) Budapest: Awiwa Kiadása, 1920. 16.
Hercz Rafael Rezsőné, született Bauer Leonora: Szakácskönyv vallásos izraeliták háztartása számára. Budapest: Schwarz, 1899. Cserna-Szabó András szerint ez az első magyarul íródott zsidó szakácskönyv.
Homza, Lu Ann (ed.): The Spanish Inquisition, 1478–1614. An Anthology of Sources. Indianapolis – Cambridge: Hackett, 2006. 15, 28.
Ignotus: Jókai. Nyugat. 1925/3−4. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00372/11277.htm (letöltés ideje: 2022. december 12.)
Jókai Mór A barátfalvi lévita című regénye a Pesti Naplóban, könyvalakban a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában, egy évvel később 1898-ban jelent meg.
Kaplan, Marion: Making of the Jewish Middle Class: Women, Family, and Identity in Imperial Germany. New York: Oxford University Press, 1991. DOI: https://doi.org/10.2307/2165601
Katalin Franciska Rac: How Shabbat Cholent Became a Secular Hungarian Favorite. In: Aaron S. Gross – Jody Myers – Jordan D. Rosenblum (szerk.): Feasting and Fasting: The History and Ethics of Jewish Food. New York: New York University Press, 2020. 235−250. DOI: https://doi.org/10.18574/nyu/9781479899333.003.0013
Kauders, Marie. Vollständiges israelitisches Kochbuch mit Berücksichtigung der französischen, englischen, ungarischen und böhmischen Küche, sowie der Osterküche: enthaltend: 800 auf mehr als fünfzigjährige Erfahrung gegründete Original-Küchenrecepte. Prága: Druck und Verlag Jakob B. Brandeis, 1898.
Kisbán Eszter: Népi kultúra, közkultúra, jelkép. A gulyás, pörkölt, paprikás. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1989.
Kiss Bettina: A zsidó szakácskönyvek története. In: Koltai Kornélia (szerk.): „A szívnek van két rekesze”: Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából. Budapest: L’Harmattan – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012. 327−339.
Komoróczy Szonja Ráhel: Yiddish in the Hungarian Setting. In: Jewish Languages in Historical Perspective Leiden: Brill, 2018. 92–107. DOI: https://doi.org/10.1163/9789004376588_006
Konrád Miklós: Zsidók és kitért zsidók a dualizmus korában. A kitérés okai zsidó szemmel. Történelmi Szemle 49 (3), 2007. 373−402.
Konrád Miklós: Zsidóságon innen és túl: Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig.Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014.
Körner András: A magyar zsidó konyha. Kultúrtörténet 77 autentikus recepttel. Budapest: Corvina, 2017.
Körner András: Kostoló a múltból. Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája. Budapest: Vince, 2005.
Krúdy Gyula: Az emlékek szakácskönyve: Ízes írások és régi receptek. Budapest: Táltos, 1983. 149.
Marks, Gil: Encyclopedia of Jewish Food. Hoboken – NJ: Wiley, 2010.
Marks, Gil: The World of Jewish Cooking. New York: Simon & Schuster, 1996.
McCagg, William. Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. Boulder: East European Monographs, 1986
Megyesi Gusztáv: Kádár kifőzde. Hócipő, 2010/24. http://www.hocipo.hu/content/view/3240_megyesi_gusztav_kadar_kifozde (letöltés ideje: 2022. december 15.)
Misna, Sabbat 2.7.
Nadler, Allan: Holy Kugel. The Sanctification of Ashkenazic Ethnic Foods in Hasidism. In: Greenspoon, Leonard J. – Simkins, Ronald A. – Shapiro, Gerald (eds): Food and Judaism. Omaha – NE: Creighton University Press, 2005. 193−214.
Nathan, Joan: Joan Nathan’s Jewish Holiday Cookbook: Revised and Updated on the Occasion of the 25th Anniversary of the Publication of the Jewish Holiday Kitchen. New York: Schocken Books, 2004.
Pressburger, Giorgio – Pressburger, Nicola: Sólet. (Fordította: V. Pánczél Éva.) In: Uő: Nyolcadik kerületi történetek. A zöld elefánt. Budapest: Múlt és Jövő, 2013.
Rosenstein Tibor – Rosenstein Róbert: Rosenstein szakácskönyv. Budapest: Kossuth Kiadó, 2014.
Saphir, Moritz Gottlieb: Die Gastronomie der Juden oder Vogls Garküche. Eine Jugend-Erinnerung. In: Ausgewählte Schrifte 2. Bände 2. Brünn – Vienna – Leipzig: Karafiat, 1871. 65.
Toaff, Ariel: Mangiare alla giudia: La cucina ebraica in Italia dal Rinascimento all’età moderna. Bologna: Il mulino, 2000.
Váncsa István: „Nem elásott, nem elföldelt”. Szombat, 28. évf. (2016.), 6. szám 4−7. https://szombat.org/files/2016/06/Szombat_2016_06_nyar.pdf (letöltés ideje: 2022. december 15.)
Wexler, Paul: The Term „Sabbath Food”: A Challenge for Jewish Interlinguistics (Yiddish čolnt, šalet = Moroccan Yahudic sxīna versus Judezmo adefina, adafina = Algerian, Tunisian Yahudic dfīna = Iraqi Yahudic t(ǝ)bīt = (?) Yemenite Yahudic kubânäh, gilläh). Journal of the American Oriental Society 98 (4), 1978. 461−465. DOI: https://doi.org/10.2307/599759