Vörös Kata: Könyv és kritika – A soá emlékezetének tárgyiasulása 1945 és 1948 között
Targum, 1, 2022. 245−251.
DOI: 10.56664/targum.2022.1.13
A recenzió fő kérdése, hogy a Kisantal Tamás által vizsgált években, 1945 és 1948 között publikált, soával foglalkozó írások és az ezekre érkezett kritikák milyen társadalmi diskurzusokra, folyamatokra és változásokra mutatnak rá. A könyvvel foglalkozó írás bemutatja Kisantal Tamás kutatásainak tágabb összefüggéseit, méltatja komplex megközelítésmódját és további kutatásokat ösztönző eredményeit.
The major question of the book review is that what kind of social discourses and processes are pointed out in writings discussing the Shoah published in the years examined by Tamás Kisantal, between 1945 and 1948, and their criticism. The essay dealing with the book presents the broader contexts of the research made by Tamás Kisantal, praises its complex approach and the results inspiring further research.
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Budapest: Atlantisz, 1999.
Bányai Viktória – Komoróczy Szonja Ráchel: A vészkorszak zsidó áldozataira való emlékezés: a korai emlékművek héber terminológiája, 1945–1949. In: Filep Tamás Gusztáv: Ünnep és felejtés. Emlékezet, identitás, politika. Budapest: Kalligram, 2018. 118–141.
Cesarani, David: A „hallgatás mítoszának” megkérdőjelezése. Háború utáni reakciók az európai zsidóság pusztulására. In: Szász Anna Lujza – Zombory Máté (szerk.): Transznacionális politika és a holokauszt emlékezettörténete.Budapest: Befejezetlen Múlt Alapítvány, 2014. 261–287.
Ember Mária: Hajtűkanyar. Budapest: Szépirodalmi, 1974.
Erős Ferenc – Kovács András – Lévai Katalin: „Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?”. Interjúk. Medvetánc. 1985/2–3. 129–144.
Erős Ferenc: „Az emlékezés és a felejtés kettős ügynöke”. In: Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék és tanulmányok. Budapest: Kalligram, 2016.
Erőss, Agnes: „In memory of victims”: Monument and counter-monument in Liberty Square, Budapest. Hungarian Geographical Bulletin, 65/3. 237–254. DOI: 10.15201/hungeobull.65.3.3
Foucault, Michel: A diskurzus rendje. Holmi, 3. évf. 7. szám, 868–889.
Fülöp Éva – Kővágó Pál (szerk.): A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája. Budapest: Oriold, 2018.
György Péter: Apám helyett. Budapest: Magvető, 2012.
Hunyadi György: Visszatekintés a jelenből. In: Hunyadi György – Török László: Történelem és emlékezet. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Budapest: Kossuth Kiadó, 2014. 9–25.
Kékesi Zoltán – Zombory Máté: Antifasiszta emlékezet újragondolva. Magyar történeti kiállítások Oświęcimben és Párizsban 1965-ben. Korall, 85, 2021, 138–168.
Kinga Frojimovics: „Landmark-Stones are the Highway toward Martyrdom…”. Holocaust Memorial Monuments in Hungary. Studia Judaica, 14, 2006. 115–128.
Kovács Mónika: Globális és lokális holokausztemlékezetek. In: Randolph L. Braham – Kovács András (szerk.) A holokauszt Magyarországon hetven év múltán. Történelem és emlékezet. Budapest: Múlt és Jövő, 2015. 198–219.
Száraz György: Egy előítélet nyomában. Budapest: Magvető. 1976.
Závada Pál: Egy piaci nap. Budapest: Magvető, 2016.
Zoltán Gábor: Orgia. Budapest: Kalligram. 2016.